A drágakövek évezredek óta lenyűgözik az emberiséget. Egyedi szépségük, ritkaságuk és keménységük miatt a legnagyobb becsben tartott természetes kincsek közé tartoznak. A gemmológia – vagyis a drágakőtudomány – foglalkozik eredetük, tulajdonságaik és értékük meghatározásával.

A klasszikus nagy drágakövek közé a gyémánt, rubin, zafír és smaragd tartoznak, ám számos más értékes ásvány is helyet kap az ékszerkészítésben. Ebben a cikkben bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a drágakövek fajtáiról, tulajdonságairól, csiszolási módjairól és értékmeghatározásáról.

Mi számít drágakőnek?

A drágakövek olyan természetes ásványok (vagy biogén eredetű anyagok, mint a gyöngy, korall, borostyán), amelyek:

• különleges szépségükkel,
• ritkaságukkal,
• megfelelő keménységükkel

kiérdemelték az emberiség nagyrabecsülését.

“Drágakő” és “féldrágakő”: miért félrevezető a hagyományos felosztás?

A köznyelv sokáig “drágakő” és “féldrágakő” kategóriákra osztotta az ékköveket. A valóságban ez a felosztás nem helytálló: a Nemzetközi Ékszerész Szövetség 1988 óta tiltja a “féldrágakő” kifejezést, mert értékcsökkentő és tudományosan megalapozatlan.

A helyes megnevezés inkább elsőrendű és másodrendű drágakő, amely nem értékítélet, csupán rendszertani besorolás.

A világ négy legfontosabb drágaköve

Az alábbiakban bemutatjuk azt a négy drágakövet, amelyek történelmileg és napjainkban is a legnagyobb értéket képviselik: a gyémántot, rubint, zafírt és smaragdot.

Gyémánt – a természet legkeményebb anyaga

A gyémánt tiszta szénből áll, és a MOHS-skála 10-es fokozatán áll, mint a világ legkeményebb természetes anyaga. Egyetlen más ásvány sem képes megkarcolni.

A gyémánt főbb tulajdonságai:

• keménység: 10
• törés: kagylós, rideg
• élei csorbulhatnak, ezért bár kemény, mégis érzékeny a törésre

Gyakori gyémántutánzatok

Sokszor keverik a valódi gyémántot a hasonló fényű szintetikus kövekkel:

• Moissanit (szintetikus)
• Cirkónia (CZ) – fontos: nem azonos a cirkónnal!
  • cirkón = természetes ásvány
  • cirkónia = laborban előállított műtermék

A valódi gyémánt az optikai tulajdonságok, súly és keménység alapján mindig beazonosítható.

Rubin – a szenvedély és erő vörös drágaköve

A rubin a korund vörös változata, keménysége 9. A krómnak köszönheti jellegzetes vörös színét, amely a gemmológia egyik legkeresettebb árnyalata.

Híres csiszolási helyek:

• London
• Párizs
• Idar-Oberstein

A csiszolás célja mindig a súlyveszteség minimalizálása, hiszen a rubin különösen ritka nagy méretben.

Hamis kereskedelmi elnevezések, amelyek nem valódi rubint jelölnek:

• balaszrubin (spinell)
• brazíliai rubin (topáz)
• szibériai rubin (turmalin)
• kap-, arizona-, adelaid-rubin (gránát)

A valódi rubin nagy keménysége, magas fajsúlya és erős pleokroizmusa miatt könnyen felismerhető.

Rubin értékmeghatározása

A legértékesebb a galambvérszínű, hibátlan rubin.

Árviszonyok:

• 1 karát alatt: azonos minőségű gyémánt kétszeresét is érheti
• 3 karát fölött: akár tízszeres áron kelhet el a gyémánthoz képest

A világos, foltos vagy repedezett kövek árban jóval gyengébbek.

Zafír – a bölcsesség és tisztaság kék drágaköve

A zafír a korund kék színű változata, szintén 9-es keménységgel. A ceyloni zafír különösen híres élénk búzavirágkék árnyalatáról.

A zafír csiszolási sajátosságai

A rubinéhoz hasonló módszereket alkalmaznak a zafír csiszolásánál is. Sri Lankán gyakori a ceyloni csiszolás, ahol sok apró lépcsős felület teszi élénkebbé a követ.

A zafírra hasonlító ásványok, amiket gyakran összetévesztenek vele:

• spinell
• benitoit
• kordierit
• cianit
• turmalin
• topáz
• berill

Mind gyengébb keménységűek a zafírnál, így könnyen megkülönböztethetők.

Zafír értéke

A rubinnal ellentétben viszonylag gyakoribb nagy kristályokban, ezért:

• 2–3 karátos, elsőrendű zafír értéke = hasonló súlyú gyémánt
• nagyobb kövek értéke gyakran meg is haladja a gyémántét

Smaragd – a luxus zöld drágaköve

A smaragd a berill egyik legnemesebb változata. Színe a króm és vanádium jelenlétének köszönhető.

Csiszolás és foglalás

• a leggyakoribb a lépcsős csiszolású táblakő
• a hibásabb darabokat domborúra csiszolják
• a világos színű köveket zöld háttérrel élénkítik
• a repedezett darabokat fekete háttérrel teszik optikailag egységesebbé

Történelmi elnevezések és félreértések

Az ókorban sok zöld követ neveztek smaragdnak (malachit, jáspis, krizolit, jadeit), de a valódi smaragd mindig is ritka és rendkívül értékes volt.

Szintetikus drágakövek – valódi anyagok mesterséges eredettel

A szintetikus drágakövek nem utánzatok, hanem a természetes kövekkel szerkezetileg és optikailag teljesen megegyező kristályok, amelyek laboratóriumi körülmények között jönnek létre.

Miért készítik őket?

• ipari felhasználás (óraipar, műszeripar, űrtechnika)
• kedvezőbb árú ékszerkészítés
• kutatási célok

Mérföldkövek:

• 1890 – az első szintetikus rubin (Verneuil-kemence)
• 1953 – az első szintetikus gyémánt (USA)

Hogyan válasszunk minőségi drágaköves ékszert? – Praktikus vásárlási és ápolási tippek

A gondosan kiválasztott drágaköves ékszer hosszú ideig megőrzi szépségét. Ehhez érdemes figyelni az alábbiakra:

• mindig kérjen tanúsítványt a drágakő eredetéről
• az ékszereket tárolja külön, hogy ne karcolják egymást
• kerülje a vegyszereket, parfümöt, tisztítószereket
• időnként ellenőriztesse a foglalat épségét
• finom, puha kendővel tisztítható a felület

Ezekkel a módszerekkel a vásárolt gyűrű, nyaklánc, medál vagy karóra hosszú évekig megőrzi ragyogását.

Drágakövek világa

A drágakövek világa rendkívül gazdag és sokszínű. A gyémánt, rubin, zafír és smaragd a természet legnemesebb alkotásai, melyek keménységük, ritkaságuk és történelmi jelentőségük miatt ma is a legkeresettebbek. Akár természetes, akár szintetikus drágakőről van szó, a megfelelő szakértelemmel kiválasztott ékszer örök értéket képvisel.